A Human Rights Watch 2024. február 1-jén, csütörtökön közzétett jelentése szerint az autógyártók, köztük a Tesla, a General Motors, a Volkswagen és a Toyota nem biztosítják, hogy ne alkalmazzanak kényszermunkát kínai ellátási láncaik részeként.
Ez az egyesült államokbeli székhelyű nonprofit szervezet összekapcsolta a világ néhány legnagyobb autógyártóját azzal az alumíniummal, amelyet állítólag az ujgurok és más etnikai kisebbségek kényszermunkával állítanak elő Kína nyugati Hszincsiang régiójában és az ország más részein.
Kínát azzal vádolják, hogy munkaerő-áthelyezési programokat működtet, amelyek során az ujgurok és más török kisebbségek kénytelenek gyárakban fáradozni egy régóta tartó asszimilációs és tömeges fogva tartási kampány részeként.
Egy 2022-es ENSZ-jelentés megállapította, hogy Kína emberiesség elleni bűncselekményeket követhetett el Hszincsiangban, ahol a becslések szerint több mint 1 millió ujgurt tartottak fogva önkényesen a kínai kormány szerint a terrorizmus és a szeparatizmus elleni küzdelem részeként.
A kínai külügyminisztérium nem válaszolt azonnal a jelentéssel kapcsolatos kérdésekre.
Ez a jelentés összekapcsolja az alumíniumot – egy tucatnyi autóalkatrészben felhasznált anyagot – a munkaerő-átadási programokkal, ahol a munkavállalók állítólag ideológiai megtanítottsággal és korlátozott mozgásszabadsággal szembesülnek. A jelentés a vállalati nyilatkozatokon, a kínai kormányzati dokumentumokon, valamint a Human Rights Watch és más szervezetek korábbi kutatásain alapul.
Az Egyesült Államok 2022 óta a büntetések elkerülése érdekében megköveteli a Hszincsiangban gyártott termékek importőreitől, hogy bizonyítsák, hogy nem kényszermunkával készültek.
A Human Rights Watch jelentése amellett érvel, hogy amikor a Hszincsiangból származó alumíniumról van szó, nehéz nyomon követni annak eredetét, különösen akkor, ha azt Kína más részeibe szállítják és ötvözetekből készítik.
Az iparági jelentések szerint Kína alumíniumellátásának több mint 15%-a és a globális kínálat körülbelül 9%-a Hszincsiangból származik. A globális autóipar ezt az alumíniumellátást használja a járművázaktól a kerekekig és az akkumulátorfóliákig terjedő alkatrészek gyártására.
Kína tavaly lett a világ legnagyobb autóexportőre, és az akkumulátoros elektromos autók legnagyobb gyártója. Az új jelentésben felsorolt cégek közé tartozik a kínai elektromos jármű-óriás, a BYD is.
Az International Aluminium Institute, egy brit székhelyű iparági csoport szerint 2024 és 2060 között az alumínium iránti globális kereslet az előrejelzések szerint megduplázódik, részben az elektromos járművek növekvő népszerűségének köszönhetően.
„Kína domináns a globális autóiparban, és a kormányoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a Kínában autókat építő vagy alkatrészeket beszerző cégek ne szennyezzék be a hszincsiangi kormány elnyomását” – mondta Jim Wormington, a Human Rights Watch vezető kutatója. „A Kínában folytatott üzleti tevékenység nem jelentheti azt, hogy kényszermunkát kell alkalmazni vagy abból hasznot húzni.”
Ez a jelentés azt állítja, hogy a külföldi autógyártók a kínai kormány nyomására meghajoltak, és lazább ellenőrzést engedtek Kínában, mint más országokban, ami növeli a kényszermunka alkalmazásának kockázatát ellátási láncaikban.
A legtöbb külföldi autógyártó Kínában vegyesvállalatként működik kínai cégekkel a kulcsfontosságú ágazatokban érvényes kormányzati korlátozások miatt.
A Toyota közleménye szerint alaposan át fogja vizsgálni a Human Rights Watch jelentését. Ez a cég hozzátette, hogy az „emberi jogok tiszteletben tartása” alapvető értékei közé tartozik. „Elvárjuk beszállítóinktól, hogy kövessék példánkat, tiszteletben tartsák és ne sértsék meg az emberi jogokat” – mondta a Toyota.
A Volkswagen közölte, hogy kockázatkezelési rendszert alkalmaz a nyersanyagok beszerzésének átvilágítására, és közvetlenül megbízza kínai beszállítóit. Ez a cég azt is közölte, hogy azonnal kivizsgálja a kényszermunkára vonatkozó állításokat, és új megoldásokat keres a kényszermunka megakadályozására az ellátási láncaiban.
A Volkswagen a kínai állami tulajdonú SAIC Motor autógyártó vegyesvállalat részeként üzemet üzemeltet Hszincsiangban. A német autógyártó által tavaly megrendelt audit nem talált kényszermunkára utaló jeleket a hszincsiangi üzemben.
A General Motors, a Tesla és a BYD nem válaszolt azonnal az e-mailben feltett kérdésekre a vádakkal kapcsolatban.
A Teslának van egy gyára Sanghajban, ahol ez a cég gyárt autókat mind a kínai, mind a nemzetközi piacok számára. Ez a cég azt mondta a Human Rights Watch-nak, hogy visszakövette az ellátási láncát a bányászat szintjéig, és nem talált bizonyítékot kényszermunkára. A Tesla azonban nem részletezte, hogy az alumíniumból mennyi származik ismeretlen forrásból, és Hszincsianghoz köthető.