Elektromos járművek háborúja: A Hyundai és a Honda milliárd dolláros versenye az elektromos járművek piacának uralására
Az autóipar jelentős átalakuláson megy keresztül, mivel a nagy gyártók, mint például a Honda és a Hyundai dollármilliárdokat fektetnek be elektromos járművek (EV) gyáraikba, ami a csúcstechnológiás, IT-be integrált és megújuló energiával működő termelési központok új korszakát jelzi.
Április 26-án a Honda, Japán második legnagyobb autógyártója felfedte, hogy 11 milliárd dolláros beruházással EV-gyárat épít a kanadai Ontarióban.
Ez az összeg a valaha volt legnagyobb beruházási összeg a kanadai autóiparban. A Honda 2028-tól évente 240 000 elektromos jármű gyártását kezdi meg, miközben 36 GWh akkumulátort is gyárt, ami körülbelül 450 000 elektromos járműhöz elegendő.
A múltban a több mint 10 milliárd dolláros befektetés egyetlen gyár felépítésébe általában bizonyos iparágakra korlátozódott, mint például a félvezetőgyártás vagy a petrolkémia. Manapság azonban az autóipar is épít ilyen nagy beruházásokat igénylő gyárakat.
Ez az elmozdulás annak köszönhető, hogy az autóipar arra törekszik, hogy környezetbarátabbá váljon, és olyan fejlett járműveket állít elő, amelyek különféle érzékelőkkel és félvezetőkkel felszerelt akkumulátorokat használnak. Ez az új trend az autókat olyanná változtatta, ami hasonlít az IT-eszközökhöz.
Néhány évvel ezelőtt egy 300 000 belsőégésű motoros autó gyártására alkalmas gyár építése körülbelül 730 millió dollárba került. Az elektromos járművek korszakában azonban ma már a több milliárd dolláros beruházás a jellemző, és a globális autógyártók nagy összegeket fordítanak új üzemek építésére.
Az autóipar egyes bennfentesei összehasonlítják a jelenlegi pénzügyi versenyt a 2000-es évek elejének globális félvezetőpiacával.
Az 1980-as években a japán vállalatok birtokolták a világ félvezetőpiacának mintegy 80%-át, de kizárólag a nagy teljesítményű termékekre összpontosítottak, és anélkül bővítették létesítményeiket, hogy biztosítanák az árak versenyképességét vagy alkalmazkodtak volna a változó piaci trendekhez.
Ez a félrelépés lehetővé tette a Samsung Electronics és az SK Hynix számára, hogy a világ vezető memória-félvezető gyártójává váljanak. Hasonlóképpen, a hatalmas elektromos járműgyárak építéséért folyó verseny vagy növelheti a vállalatok közötti szakadékot, vagy teljesen megváltoztathatja az iparág jelenlegi helyzetét.
Korábban, 2022-ben a Hyundai Motor Group bejelentette, hogy egy új elektromos járművek gyártási központot építenek Metaplant néven Georgia államban, az Egyesült Államokban. Ez az üzem mintegy 11,83 millió négyzetméteren fog terülni, és évente 300 000 elektromos jármű gyártására lesz képes.
A Metaplant építésének költsége 7,6 milliárd dollár volt; ez a Hyundai Motor Group és az LG Energy Solution közös beruházása volt. Összehasonlításképpen, a Hyundai kínai Chongqing-i gyárának felépítésének költsége 2017-ben körülbelül 1 milliárd dollár volt. Hasonló mennyiségű elektromos jármű előállításának költsége néhány év alatt több mint hétszeresére nőtt.
Ez a jelentős költségnövekedés az autógyárak teljes átalakulásának köszönhető, a jövőbeni járművekre való átállás során.
Korábban az autógyártóknak csak futószalagot kellett működtetniük ahhoz, hogy hatékonyan lehessen tömegesen gyártani az azonos autókat. A Hyundai Motor Group Metaplant-ja azonban immár AI-alapú intelligens vezérlőrendszerrel van felszerelve, amely lehetővé teszi az autók széles választékának hatékony gyártását, mindezt az egyéni fogyasztói preferenciákhoz igazítva.
A Metaplant várhatóan számos szállítórobottal fog rendelkezni, amelyek a megfelelő modelleknek és opcióknak megfelelően mozgatják az autókat, miközben a robotkutyák ellenőrzik az autók összeszerelési állapotát. Ezen túlmenően ez a gyár a legmodernebb berendezésekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik érzékeny elektronikus alkatrészek, például félvezetők és érzékelők összeszerelését.
A globális autógyártók, például a Hyundai és a BMW IT-technológiát alkalmaznak gyártási folyamataik optimalizálása érdekében.
Az egyik ilyen technológia a „Digital Twin”, amely a fizikai gyár virtuális másolatát hozza létre. Ezzel a fejlett technológiával a mérnökök folyamatosan figyelemmel kísérhetik a gyártási folyamatot, tesztelhetik a különféle létesítményváltoztatásokat, és azonosíthatják a fejlesztendő területeket.
A BMW például mesterséges intelligenciával hajtott kamerákat használ az autók felületeinek vizsgálatára, és észleli az idegen anyagokat vagy az elégtelen festékfedést. Eközben az Audi virtuális valóság (VR) tereket használ, ahol a gyári alkalmazottak gyakorolhatják az autók összeszerelését és prototípusok készítését.
A gyárakban a megújuló energiát hasznosító létesítmények, például a napenergia telepítése is növekszik. A német Mercedes-Benz 12 000 modulból álló napelemes rendszert telepített Sindelfingen üzemének tetejére. Ez a rendszer biztosítja a gyár által felhasznált éves villamos energia 30%-át.